Sziasztok!
A héten költöztem másik lakásba,
és a nagy pakolászásban meg találtam a régi naplómatJ
Annak a hátuljában vannak az első írásaim és az első verseim is.
Most egy ilyen írást teszek fel nektek szerintem igen érdekes, bár semmi köze az alkonyathoz, viszont az élethez annál inkább. Azt nem tudom, hogy ezt lehet e novellának nevezni vagy nem azt majd ti eldöntitek.
Miből adódik a féltékenység?
Vajon miből adódik a féltékenység?
Miért vagyunk féltékenyek?
Vagy mikor vagyunk féltékenyek s mi indokból?
Féltékenyek vagyunk, mikor úgy érezzük valaki elveszi a kedvesünket vagy szerelmünket.
De miért nem bízunk meg a párunkban?
Hogyha tudjuk, hogy ő szeret, és mindent megtenne azért, hogy boldognak lássa azt kit szeret.
De lehet, hogy úgy érezzük, hogy elveszítjük.
S azt szeretnénk minden áron meg akadályozni. Ezért szálunk szembe riválisunkkal kiről azt hisszük, hogy el akarja venni azt, kit nagyon szeretünk. De lehet, hogy a kapcsolatot nem a rivális öli meg hanem a sok féltékenység.
A tanulság ha valamikor valaki féltékeny akkor az csak nagyon szerelmes, de csak egészségesen szabad és nem nagyon kimutatva mert akkor az egész kapcsolat elúszhat ezért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése