Kis szöszenet így éjfél után

Kedves olvasóim!!! :)



Nos gyerekek ismételten eltelt egy év
Elűztük a 2010-es évet, és köszöntöttük az új évet
Remélhetőleg sok sok pezsgővel :)
Egy baj van csak, hogy már megint egy évvel öregebbek leszünk :( a fene vinné el :)
Na de ez most ne számítson mindenki bulizzon tovább, én is ezt csinálom :)
Eme szösszenettel kívánok mindenkinek Boldog Új Évet!!!




Ui.: Reméljük a jövő év sikerekben és szerencsében gazdag lesz:)




Isabella Cullen

új év

Sziasztok :)



Nos ez az év nem teljesen úgy telt el ahogy terveztem de reméljük, hogy a jövő év terveimhez méltóan fog eltelni :)
Ezúton kívánok minden olvasómnak Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet!!!!!





Isabella Cullen

Boldog karácsonyt :D

Sziasztok!!!


Nos ahogy ma reggel kinéztem az ablakon rájöttem, hogy fehér karácsony nem lesz de napsütésben igen csak gazadag hát ezúton kívánok mindenkinek szeretettben és boldogságban gazdag boldog karácsonyt :)


Isabella Cullen



Ui.: Ja és nem tudom melyik olvasómnak van névnapja de nekik meg boldog névnapot :)

2 fejezet

Nos meg van a 2. fejezet is nagy nehezen:) Puszmó segítségével aki remélem majd a társ szerkesztőm is lesz:)

- Bella? – Szólt Edward – Aludnod kellene, hogy hamarabb meggyógyulj. És lehet, hogy Carlisle elintézi, hogy hamarabb haza mehess.

- Jó, rendben, megpróbálkozom elaludni, csak kétlem, hogy ez most menne. – Bár igazságszerint, nem akartam aludni, féltem, hogy Edward itt hagy és nem jön vissza. Nem, ez butaság Bella, hisz megígérte neked, hogy soha nem hagy el. Ne gondolj ilyenekre, szidtam meg magam gondolatban. Egyszer csak Edward ébresztett fel gondolataimból.

- Min gondolkodsz Bella?

- Semmin, semmin. Elénekled az altatóm, hátha akkor sikerül elaludnom? – Próbáltam elterelni a gondolatait, hátha sikerül.

– Persze édesem, de akkor tényleg próbálja meg elaludni.

- Rendben. – Adott még egy csókot, amitől a gépek megint elkezdtek hangosabban pityegni, amin ő csak jót nevetett. És belekezdett az altatóm dúdolásába. Annyira szeretem, mikor nekem dúdol. Mindig lenyugszom tőle és hamarabb el is alszom. Szép lassan éreztem már, hogy kezdek elálmosodni és hamar el is aludtam. Álmomban Edwarddal sétáltam az erdőben, legalábbis olyan érzésem volt, mintha ott lennék. De az erdőben körbenézve láttam a fák között elbújó őzeket, akik menekülni próbáltak, de nem tudtak valamiért távolabb menni. Némi séta után láttam meg csak a kerítést és a kijáratot. Edward rám nézett és megkérdezte, hogy – Akarsz még maradni? Bár miattam egy őzet sem tudtál megsimogatni.

- Nem baj, menjünk. – Mondtam neki, és közben azon gondolkodtam, hogy vajon hol lehetünk. Mikor kiértünk, akkor láttam meg a táblát: őzsimogató. Ezek szerint állatkertben vagyunk. Vajon vannak itt elefántok meg medvék is?

- Na Bella, hogy tetszettek az őzikék? – Hallottam meg Emmett öblös nevetését, miközben megnyalta a szája szélét. Én is nekiálltam nevetni.

- Csak nem meg éheztél Emmett?

- De Belluska. De sajnos egyik őzike sem akart a nassolnivalóm lenni vagy a bőrzekém, pedig örültem volna neki. Bár megkérdezem Rose cicát, hátha hoz nekem egy bőrzekét. – Edward csak a szemét forgatta ránk. És finoman próbált tovább haladni velem, nem sok sikerrel. A végén megkönyörültem rajta.

- Megnézzük a medvéket?

- Igen szerelmem, induljunk. – Útközben Edward hirtelen felmordult mellettem. Én furcsán néztem rá, hogy mi történt. Nem válaszolt, csak Emmettre nézett csúnyán és mintha azt tátogta volna, hogy azt már nem!

- Mi történt Edward? – Bújtam hozzá szorosabban.

- Semmi, csak Emmett nem bír a fantáziájával. – Én nyugtatólag a kezét simogattam, mire odaértünk a medvékhez. Emmett már rég odaért, mi kicsit lemaradtunk. Emmett valamiért nagyon szomorkásan nézett, nem tudtam elképzelni, mi baja lehet.

- Mi a baj Emmett?

- Azok a csúnya macik nem akarnak előbújni, pedig én olyan kíváncsi vagyok rájuk. – Közben olyan ártatlan arcot próbált vágni, mint egy ma született bárány.

- Persze Emmett, persze és közben meg sem fordult a fejedben, hogy egy kicsit eljátszadozz velük?

- Nem, bár nem rossz ötlet. – Ekkor vettem észre, hogy a másik oldalt, a sziklás résznél, nézelődnek ki a medvék.

- Nézd Edward, ott nézelődnek a medvék.

- Tényleg Bella, talán ha átmegyünk a túl oldalra. – Gondolkozott el Emmett.

- Emmett, meg ne próbáld felhergelni a medvét. – Szólt rá Edward Emmettre, de nem is kellett heccelni neki a medvéket, mert egyik percben hírtelen az egyik medve fogta magát, és bömbölve elkezdett felénk futni, ami Emmettnek igen csak tetszett.

- Medve úr mit szeretnél? Csak nem megkóstolni minket? Hát medve koma, erre nagyon ráfáztál. Szerintem egy közeli találkozást velem nem élnél túl. – Magyarázott Emmett a medvének, de a végét már nem értettem, mert mondandója egy halk morgásba fulladt. Edward szorosan átkarolt és elindultunk, ott hagyva Emmettet tovább szórakozni a medvével.

- Mit nézünk még meg? – Kérdezte Edward.

- Nem tudom. – Válaszoltam és ebben a pillanatban nagy csattanást hallottunk.

Miután elolvastad komiz kíváncsi vagyok a véleményetekre:)

Isabella Cullen